A Budapest Erőd 1-2.

A magyar fővárosért 1944-1945-ben vívott harc a "Don-kanyarhoz" hasonlóan a 20. századi magyar történelem egyik legfontosabb eseménye, amellett, hogy egyúttal kitörölhetetlen trauma is a magyar társadalom kollektív emlékezetében. Budapest ostromának történetét már sokan, sok szempontból feldolgozták, de a főváros területén vívott küzdelemben részt vett harcoló felek levéltári forrásaira kiegyensúlyozott mértékben támaszkodó, átfogó - tehát minden haderő- és fegyvernemet vizsgáló - hadtörténelmi munka eddig még nem látott napvilágot. Most Kamen Nevenkin bolgár kutató munkája minden eddiginél szélesebb - jelentős mértékben eddig ismeretlen - levéltári forrásbázis alapján vázolja fel a 108 napos budapesti hadművelet katonai történetét, fontos vagy érdekes adatok hatalmas tömegét feldolgozva és elemezve. A szerző e hadműveleten belül kiemelt terjedelemben és részletességgel tárgyalja Budapest több mint 50 napos közvetlen ostromát, a főváros területén zajló háborút. Az olvasó minden részletet megtudhat a harcoló felek létszámáról, szervezetéről és harcértékéről. Az ostrom egyes szakaszainak harci eseményeit naponta, sőt sokszor óráról órára követhetjük nyomon. Külön fejezetek foglalkoznak például a megerődített főváros védelmi rendszerével a pesti és budai oldalon, illetve a Margitszigeten vívott harcokkal, a szovjet repülőcsapatok Budapest elleni bevetéseivel, a védők légi úton való ellátásával és a kitöréssel. A kétkötetes munka szöveggel egyenrangú tartalmi elemei a jelentős terjedelemben közölt, változatos illusztrációk. Az olvasó részletes korabeli vázlatok reprodukciói segítségével tanulmányozhatja például a védelmi rendszer megerődített körleteit, azok tűzrendszerét és számos harccselekményt is. A kiadvány nagyszámú, zömmel eddig kiadatlan fényképet is az olvasó elé tár a Budapestért vívott harcok időszakából (nem egy közülük várostörténeti vagy építészeti szempontból is jelentős). Mindezek alapján ez a monumentális mű joggal pályázhat a téma alapművének státuszára. A kiadvány szakmai szerkesztője dr. Számvéber Norbert, a téma egyik legelismertebb magyarországi ismerője.