A tehetség komédiái

Az összefoglaló cím alatt Gulay öt szatirikus kisregényét veheti kézbe az olvasó. Mind az öt Magyarországon játszódik, ebből négy vidéken (Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Kiskunfélegyházán), egy pedig egy fővárosi reklámgrafikai stúdióban. Vagyis ahol a szerző hosszabb-rövidebb ideig élt. Mindegyiknek a története abszurd, de Gulay abszurdjait mindig megpörköli egyfajta szociografikus valóság. A történetek a magyar sors szimbolikáját adják: - miközben élvezzük az író remek humorát, olvasás közben olykor lidérc ül a lelkünkre, ijedten gondolunk arra, milyen nehéz, kiszámíthatatlan, olykor borzalmas a tehetségek társadalmi útja. Az Alföldi Antikrisztus című kisregényről: Egy fantasztikus történetet akar megfogalmazni valóságos viszonyok között a klasszikus utópiák és ellenutópiák módján. A csodálatos elem használatára azért volt itt szükség, hogy a valóságnak az az állóvízszerű képe, ami a szeme elé tárult, megmozdulhasson - legalább egy történet erejéig -, hogy a világ önmagával és magasabb rendű értékekkel szembesülhessen. Alexa Károly irodalomtörténész Íróvá Mocsár Gábor avatta 1965-ben azzal, hogy a szegedi Tiszatájban megjelentette Kis Cartuche című novelláját, s bemutatta a tizenkilenc éves írót a Szegeden tartózkodó Kovács Sándor Iván irodalomtörténésznek, aki megállapította, hogy a szerző (még ha nem is tud róla) a népi eredetű mágikus realizmus képviselője. Írói bravúrnak tartom Gulay könyvét, épp mert korunk két ellentétes prózai irányzatát: ezt a részletező, hiteles, szociografikus valóságábrázolást kapcsolja össze az abszurddal, absztrakttal, jelképessel - megőrizve ugyanakkor a magyar próza népi hagyományai. Az olvasás örömével mindenképpen gazdagabbak leszünk, ha pedig megértjük, magyarságtudatunk gazdagodik. Kristó Nagy István irodalomtörténész Gulay Istvánt Swierkiewicz Róberttel, a nemzetközi hírű képzőművésszel, közel ötven éves barátság köti össze. Barátja remekbeszabott illusztrációkat készített Gulay egyik kötetéhez, ám ezeket (ilyen idők is voltak!) irredenta voltuk miatt, annak idején kihagyták a kötetből (egyes rajzok hátterében Nagy-Magyarország térképe sejlett fel) Végre most ebben a kötetben, mintegy 40 év múlva, láthatjuk őket. Ez a kötet irodalomtörténeti jelentőségű: a kortárs magyar irodalom egyik érdekes és izgalmas irányára hívja fel a figyelmet, mintegy kijelölve és megjelölve az idén 70 éves Gulay helyét a hazai irodalmi kánonban. A derűje, még ha fanyar is, felüdíti az olvasót. Püski István könyvkiadó