A vakond és a sas

"Az eső apránként érkezett, egy csepp itt, egy csepp ott, mintha madarak fogócskáztak volna a lombok között. Mindenki örvendezett: - Essen csak! Legalább nem kell öntözni! Csakhogy alaposan rázendített, egy hétig esett, mintha dézsából öntötték volna , és akkor bizony mindenki a fejét fogta: - Elég! Most már elég! Hát égszakadást rendeltünk talán? Igen ám, de az időjárás nem hagyja, hogy beleszóljanak a dolgába. Dicsérhetitek, szidhatjátok, azt teszi, amihez kedve szottyan. Ezért a vakond úgy döntött, hogy inkább átalussza az égszakadást..."