A végtelen történet - Olvasmánynapló

Miért éppen ezt olvasd? „Ez egy fantasztikus regény! A kedvenc mondatom belőle: »Tedd azt, amit akarsz« – azaz hallgass a szíved hangjára, azt tedd, amit igazán, a szíved legmélyéből szeretnél! Barnabás ezt először nem érti, és sok minden olyat akar, ami nem a valódi vágya. Az utazása Fantáziában valójában önmaga megismerése és az önzés legyőzése. Ezt éri el a regény végére.” (Kiss Zoltán, Debrecen) „Számomra az volt az érdekes, ahogy valaki fokozatosan elveszti a régi énjét, és az előnytelen külsejével együtt elveszít valami mást is. Aztán fokozatosan megtanulja a szeretetet és saját maga elfogadását. Nem lesz újra mesebeli herceg, de derűs és kiegyensúlyozott ember igen, és ez nem is kevés.” (Polyák Csilla, Budapest) „A Végtelen Történet egy olyan könyv, amit akárhányszor elolvas az ember, mindig talál benne valami újat. Ez elmondható Michael Ende többi könyvéről is. Szinte álomszerűek, szimbolikusak, kissé szürrealisztikusak. Az emberi lélek rejtelmeibe visz el, amelyet nem lehet soha tökéletesen megismerni. Amikor Barnabás belekerül a történetbe, végigjárja azt a lelki utat, amely végül a szeretethez visz el… de ennek az útnak sok buktatója van…” (Zentai Anna, Pécs) „Azt is megérthetjük belőle, hogy ha a világ darabokra hullik, akkor csak az őserők egymással való összefogása segíthet... És itt a Vándorló Hegy Öregje és a Kislány Királynő a két őserő, mely fenntartja Fantáziát.” (Magyar Dávid, Budapest)