A visszaalvás művészete

Két ember járkál az elszenesedett fényben. Anya kezében légycsapó, apa kezében húsklopfoló. Hívogatnak. A szekrényben lapítok a színtelen ruhák bűzölgő rétegei alatt, Néma vagyok, mint a nyolcadik törpe, akit Hófehérke agyonvert. Anya mesélt róla, mikor bepisiltem az óvodában. Azt mondta: a te jeled a virág, kicsim, de ez még változhat. Apa bólogatott. Aztán egymásra nevettek, mint akik értik a tréfát.