Az etikus vezető

Az etikus viselkedés szándékos választás, mely gyakorlati bölcsességet és tapasztalatot igényel - állítja Arisztotelész, akinek téziseire Morgen Witzel legújabb kötetében éppúgy épít, mint az Uber, a Facebook vagy a Tata-csoport vállalati kultúrájának etikai értékelésére. A London Business School oktatója történész háttere és üzleti tanácsadói tapasztalata alapján könyvében olyan kérdésekre ad válaszokat, amelyekre a vállalatok és a vezetők etikus viselkedésének gyakorlati dilemmái a leggyakrabban visszavezetnek. Mi a különbség a 21. században az etikailag helyes és helytelen, valamint a jó és a rossz között? Hogyan működhet a gyakorlatban a döntések cél és eszköz szerinti egységes értékelése? Milyen vezetési stílus és vállalati folyamatok vezetnek az etikai alapelvek értékké alakításához, és hogyan vezet egy vállalat működési kultúrája jó hírnévhez, elégedett munkavállalókhoz és ügyfelekhez, továbbá mindent átható innováció és hatékonyság-vezérelt szemlélethez? Többek között ezen kérdések megválaszolásához Morgen Witzel elsőként esszenciális ismereteket és lényeglátó filozófiai alapokat teremt az olvasó számára, amelynek során az etikai megközelítést négy perspektívából is szemlélteti. Az Immanuel Kant által is képviselt deontológiai, valamint a Konfuciusz által elsőként alkalmazott konzekvencialista szempontokat, továbbá a pragmatizmus és az arisztotelészi erényetika lényegét a mai kor szemléletében, közérthető stílusban, ugyanakkor tudományos igényességgel ismerteti a szerző. Ezt követően pedig új fogalmakat bevezetve, és nevén nevezve a gyakorlati életben létező, jól ismert, ugyanakkor nehezen kezelhető jelenségeket, Morgen Witzel számos, a világ legjelentősebb vállalatainak és vezetőinek példáját ismerteti. Ideértve például a Facebook etikai sodródás helyzetének kialakulását, vagy éppen a Tata-csoport vállalati modellekben alkalmazható etikai értékláncának működését.