Az Irigységről

A szerző értekezésében Kantnak a königsbergi egyetemen 1782-83-ban tartott antropológiai előadásain felvetett ötletét járja körül: azt, hogy az ízlés nem elválasztja, hanem összeköti az embereket, azaz az ízlésünk társas lény mivoltunk oka és okozata. Kant megfogalmazásában a tézis így hangzik: "A nagyon irigy embereknek, mert nem társias lények, általában nincs ízlésük." Láthatjuk tehát, hogy - amint azt a szerző maga is bevallja - a könyv valójában nem az irigységről, hanem az ízlésről szól, ízekre bontva Kant antropológiai előadásaiban és harmadik nagy kritikai művében, a tulajdonképpeni esztétikai fejtegetéseit tartalmazó Az ítélőerő kritikájában megfogalmazott nézeteit. Szakemberek figyelmébe ajánlható kiadvány.