Berg Gusztáv

Berg Gusztáv 1828. december 17-én született a Porosz Királyság területén található Lauterberg nevű településen. A Berg család 1838-ban Schönbrunnban kapott osztrák nemességet, amit később például az oldenburgi herceg is megerősített. Berg Gusztáv 1852-ben szerzett mérnöki diplomát a freibergi Bányatisztképző Akadémián, majd Porosz-Sziléziában, a Bánátban és Bécsben is dolgozott. 1864-ben családjával Kapuvárra költözött és átvette az Esterházy hercegi hitbizományhoz tartozó Kapuvári Uradalom irányítását. Az elmaradott birtokból a korabeli Európában jól ismert mintagazdaságot hozott létre. Kapuvárra érkezését követően nagyszabású építkezésekbe kezdett. Az uradalom minden szegletében gazdasági épületeket, Öntésen például iskolát és később szeszgyárat, az Éger erdőben és Öntésen vadászházat építtetett. A báró lakhelyét, a kapuvári kastélyt (a 2012-ben felújított mai Városházát), két alkalommal is átépíttette. Sikeresen alkalmazta a legújabb mezőgazdasági eljárásokat, például a Kapuvár környéki földeken gőzekéket használtak alkalmazottai. Kiválóan ismerte fel az uradalomban rejlő lehetőségeket, így 1890-ben megalapította a veszkényi tehenészetet, ahol hazánkban elsőként alkalmazta az önműködő itató készülékeket. Belátta, hogy a térség fejlődésének elengedhetetlen feltétele az infrastruktúra hálózat fejlesztése. Ezen gondolat érdekében tevékenyen részt vett a Győrt Sopronnal összekötő vasútvonal megvalósításában, több alkalommal bekapcsolódott a Rábaszabályozó Társulat munkájába, 9 km hosszú utat építtetett a Hanságon keresztül, és keskeny vágányú vasúttal kötötte össze Kapuvárt a szomszédos majorokkal. Az információáramlás gyorsításának érdekében, az 1890-es évek elején megvalósította a telefonos összeköttetést a kapuvári uradalomban. Berg báró nagymértékben hozzájárult a dualizmus-kori Kapuvár és Sopron vármegye fejlődéséhez. Élete végéig tagja volt a Sopronmegyei gazdasági egyesületnek. Kapuváron takarékpénztárt alapított, majd részt vett a kapuvár-garthai önkéntes tűzoltó egyesület létrehozásában, meghonosította a településen a heti vásárokat, elnöke volt a Kórházalapító Társaságnak és az általa alapított kaszinónak is. A báró érdeme volt, hogy Sopronból Kapuvárra helyezték a Járási Telekkönyvi Hivatalt, hogy elkészült a Magyar Királyi Állami Polgári Fiu- és Leányiskolaépülete, illetve az is, hogy még a XIX. század végén megvalósult a településen a villamos világítás. Két alkalommal, 1883-ban és 1898-ban gazdasági kiállítást is szervezett Kapuvárra. Berg Gusztáv folyamatosan adományokkal segítette a rászorulókat, például 1903-ban az összes uradalmi cselédet beíratta az Országos Cselédsegélyező Pénztárba, helyettük pedig a tagdíjat is befizette. A báró kapuvári uradalmát több nemzetközi versenyre is benevezte, melyek közül kiemelkedik az 1900-as Párizsi Világkiállítás, ahol elnyerte a legrangosabb elismerést, a Grand Prix díjat. A kapuvári birtok mellett több éven keresztül bérlője volt a boldogasszonyi uradalomnak (mai Frauenkirchen), amivel nagy sikert aratott az 1873-as Bécsi Világkiállításon. Berg báró tevékenységének köszönhetően a XIX. század második felében nagy fejlődésnek indult a Rábaköz. 1898-ban 70. születésnapja alkalmából Kapuvár díszpolgárává választotta. Munkásságát nemzetközi kitüntetésekkel is elismerték, hiszen Ferenc Józseftől megkapta a harmadosztályú vaskorona-rendet, valamint a francia kormány is kitüntette a bárót a francia becsületrend tiszti keresztjével. Báró Berg Gusztáv 1903. augusztus 4-én délután halt meg a kapuvári kastélyban, és augusztus 6-án helyezték örök nyugalomra, a kapuvári Szent Kereszt temetőben található családi sírboltba. Kedves Olvasó! Örömmel vettem kézbe Pavlóczki Béla helytörténész érdekes könyvét. Mindig szívesen olvasok Őseim tetteivel, életével kapcsolatos írásokat. Édesapám mindig hangsúlyozta, hogy a múlt példájából tanulhatunk. Aki nem tudja honnan jött, az nem tudja, hol van és hová megy. Az egykori Sopron vármegyében, valamint a Rábaközben élt emberek jól ismerték e könyv névadóját, báró Berg Gusztávot, valamint sokrétű tevékenységét. Családom tagjai, Habsburg-Lotaringiai Rudolf koronaherceg, trónörökös és Habsburg-Lotaringiai Ottó Ferenc főherceg több alkalommal is látogatást tettek Kapuváron, ahol Berg Gusztáv fogadta őket. Rudolf trónörökös kedvenc vadászterületének is nevezte a rábaközi település környékén található erdőket. Hazánkba települt, majd 1883-ban magyar állampolgárrá vált Berg Gusztáv élete jó példa lehet a mai kor emberének, hiszen tetteivel irányt mutatott a hazánkban befektető üzletembereknek, vállalatoknak egyaránt. Nem csupán munkahelyeket teremtett, hanem megbecsült tagjává vált a rábaközi közösségnek. A báró magánélete, sokrétű társadalmi és kulturális tevékenysége mellett megelevenednek a korabeli Sopron vármegyei települések meghatározó eseményei, a kapuvári Esterházy kastély ismeretlen történetei, a korszak embereinek mindennapjai, ünnepi pillanatai. Pavlóczki Béla helytörténész 2008 óta kutatja e korszak történetét. Az elmúlt években előadásokkal és kiállításokkal is ápolta a báró emlékét. Könyvét ötéves kutatómunka eredményeként tárja Ön elé. A szerző célja, hogy hitelesen ábrázolja a főszereplő életét és társadalmi szerepvállalását. Jó szívvel ajánlom elolvasásra a kötetet a múlt értékei iránt érdeklődőknek. Habsburg György