Britannia vonzásában

Az angolszász országokban folytatott magyar propaganda legfontosabb alakja 1851 után Kossuth Lajos lett. Angliába érkezése után, majd valamivel később az Egyesült Államokban a kor egyik legbefolyásosabb szónokává vált. Magyarországot a modern Európa politikai térképére Kossuth Lajos tette fel. A két világháború között gróf Bethlen István állt a nem hivatalos angolbarát külpolitikai vonal élén. Az ő tevékenysége és tekintélye tartotta életben azt az anglofil irányt, amely az egyoldalú német orientációt volt hivatva ellensúlyozni egy mind valószínűbbnek látszó német vereség utáni időkre gondolva. "Angliának" újra sok barátja van Magyarországon, s főként azok, akik ebben az országban ma is a demokratikus intézmények, a parlamentáris rend, a felelős kormányzás, a jobbára befogadó migrációs kultúra, a társadalmi békére való hajlandóság és a nyilvános vita egyik mintaképét látják. A Nagy-Britannia-kép, akárcsak Amerika-képünk, önreflexív, igen gyakran az önbírálat és a szellemi és anyagi hiányérzetek kifejezése. A brit világ és nyelve máig ablak a világra, üzenetet közvetít a szabadság és az emberek közötti megértés, szolidaritás és az értelmes konfliktuskezelés birodalmából.