Bűnbeesés után

Sajátos korhistória a két világháború közötti haladó európai értelmiség kanosszajárásáról. Ungvári Bűnbeesés után című kötete a két világháború közötti Európa kulturális történetét vázolja fel emberi sorsok tükrében. Az elbeszélés gyújtópontjában a Molotov–Ribbentrop-paktumként ismert halálos ölelkezés áll, mely Európa eladdig ismeretlen mélységű bűnbeesését vonta maga után. A sztálini és a hitleri diktatúra kézfogója az uralkodó eszmék összeomlásával járt. 1939 augusztusában az európai értelmiség nemcsak fizikailag, hanem szellemi értelemben is hontalan lett: a diktatúrák váratlan szövetsége megroppantotta az ideológiai axiómákat. Az antifasizmus élén menetelő kommunistákat e paktum erkölcsi hitelüktől fosztotta meg, ha ugyan a moszkvai kirakatperek után maradt még morális tőkéjük. A szellemi hontalanságban útitársakká lett írók, költők, művészek, tudósok sora nem volt egységes csapat. Egyénenként és tanácstalanul kerestek kiutat az eszmei csődből. Az ideológiai otthontalanságot száműzöttek milliói hurcolták a hátizsákjukban – Arthur Koestlertől Heinrich Mannon és Anna Ahmatován át Alma Mahlerig. A kötetet különleges fotómelléklet egészíti ki a korszak fő- és mellékszereplőiről, a lázadókról és az elnyomókról: Gorkijtól André Malraux-ról át Kafka szerelméig, Milena Jesenskáig, Sztálintól Beriján át Hitlerig. Közel ötven fotóritkasággal!