Darwin a szupermarketben

Es­tén­ként egy mok­kás­ka­nál­nyi tu­do­mány, kü­lö­nö­sebb meg­eről­te­tés nél­kül. „Nincs szük­ség drága la­bo­ra­tó­ri­u­mi mun­ká­ra vagy ki­fi­no­mult meg­fi­gye­lé­si tech­ni­kák­ra ahhoz, hogy meg­lás­suk, meg­hall­juk, ki­sza­gol­juk a ma­ga­tar­tá­sunk mö­gött rejlő evo­lú­ci­ót. Szó sincs róla! Ha va­la­ki azt hiszi, hogy a ma­ga­tar­tás­bio­ló­gi­ai és evo­lú­ci­ós bio­ló­gi­ai je­len­sé­gek meg­fi­gye­lé­sé­hez la­bo­ra­tó­ri­um­ra van szük­ség, vá­lassza ki az első em­bert, aki a lá­tó­me­ze­jé­be kerül… ki­vé­tel nél­kül mind­annyi­an a nap hu­szon­négy órá­já­ban a ma­ga­tar­tás­bio­ló­gia tö­ké­le­tes pél­dái va­gyunk.” A dar­wi­niz­mus bol­do­gít „Az evo­lú­ci­ós el­mé­let nem­csak tu­do­má­nyos fo­gó­dzót kínál, hanem abban is segít, hogy az ember meg tudja vá­la­szol­ni az élet ér­tel­mé­re vo­nat­ko­zó kér­dé­se­ket.” Mark Ne­l­is­sen (Uni­ver­si­te­it An­te­wer­pen) bio­ló­gus­ként te­kint a vi­lág­ra, és bár­mer­re néz, min­den az evo­lú­ci­ót jut­tat­ja az eszé­be, majd a la­i­kus ol­va­só szá­má­ra meg­le­pő kö­vet­kez­te­té­sek­re jut. Rend­kí­vü­li hu­mor­ral, ugyan­ak­kor tu­do­má­nyos ala­pos­ság­gal írja meg azo­kat a min­den­na­pi tör­té­ne­te­ket, me­lyek­ben az evo­lú­ció el­mé­le­te ott le­sel­ke­dik kö­rü­löt­tünk min­den sar­kon. Az utcán és a bol­tok­ban, az új­sá­gok­ban és e-mai­lek­ben: Charles Dar­win fel­buk­kan min­den­hol.