Diófa-házikó

CSORDÁS GÁBOR fordításában, VÉGEL LÁSZLÓ utószavával A horvát irodalom egyik legrangosabb kortárs alkotójának regényében egy népes dubrovniki család tragikus 20. századi történetét követhetjük nyomon. A sokszínű etnikai közegben játszódó, teljes női és férfi sorsokat kibontó novellaszerű történeteket olvasva elénk tárul az "ex-Jugoszláviák" történelmének széles panorámája. A fordítva számozott fejezetekben több mint száz évet lépdelünk vissza az időben a délszláv háborútól a Tito-korszakon és két világháborún át a Monarchia annektálta Bosznia és Hercegovina időszakáig, emblematikus helyszínek során át: rendőrségi irattárban és kihallgatószobában, kórházban, elmegyógyintézetben, vesztőhelyen, sorsok mindegyre szűkülő tereiben. Jergović fejezetről fejezetre képes meglepni olvasóit: hol egy korszak vagy színhely életvilágának és sűrű atmoszférájának megteremtésével, hol egy csoportlélektani miniesszével vagy a történetírás margójára szorult jelenségek regényvilágba emelésével, hol ellentmondásos élethelyzetek és zűrzavaros történelmi szituációk tükrözésével, a nyelvi stílusárnyalatok gazdagságával - és legfőképpen áradó mesélőkedvével. MILJENKO JERGOVIĆ (1966) horvát anyanyelvűként Szarajevóban született, és 1993 óta Zágrábban él. Évtizedes irodalmi és közéleti jelenléte mára az európai irodalom legnagyobb alakjai közé emelte. Számtalan hazai és nemzetközi irodalmi díj birtokosa, a Diófa-házikó című regényéért egyebek mellett megkapta a Jutarnij list legjobb regénynek járó díját, valamint Bosznia és Hercegovina Írószövetségének díját.