Egészségügyi gazdaságtan

Tartalomjegyzék: ELŐSZÓ BEVEZETÉS EGÉSZSÉGGAZDASÁGTANI ISMERETEK A. Az egészségügy mint a nemzetgazdaság szerves része 1. A közgazdaságtan fogalma, tárgya, módszertana és fajtái 1.1. A közgazdaságtan fogalma 1.2. A közgazdaságtan tárgya 1.3. A közgazdaságtan módszertana 1.4. A közgazdaságtan fajtái 2. A gazdaságszervezés alapvető problémái ráfordítás és kibocsátás, a szűkösség törvénye 2.1. A gazdaság működésében megjelenő alapvető kérdések 2.2. Ráfordítás, kibocsátás 2.3. Erőforrások elosztása 2.4. A szűkösség törvénye 3. A nemzetgazdasági teljesítmény kategóriái és összefüggései 4. A közgazdaságtan és az egészségügyi gazdaságtan kapcsolatáról 4.1. Az egészségügyi gazdaságtan kialakulása, gyökerei, tárgya 4.2. Az egészségügyi gazdaságtan elvei 5. A szükséglet fogalma és kapcsolata a hasznossággal és azok specifikumai az egészségügyben 5.1. A szükséglet fogalma 5.2. Egészségügyi szükséglet 5.3. A szükséglet specifikumai az egészségügyben 6. Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása az egészségügyi piacon és a szabályozott piaci célmodellről 6.1. Az egészségügyi piac felépítése, szerkezete, jellemzői 6.2. Az egészségügyi termék 6.3. Kornai János nézetei a szabályozott piacról, annak mechanizmusairól 6.4. A szabályozott piacról és a szabályozás területéről, mint célmodellről 7. Erőforrás mint a gazdálkodás alapja 7.1. Erőforrások mérése és azok típusai B. Makroszinten az egészségügyről, az egészségügy és a gazdaság kapcsolatáról 1. Az egészségügy definíciója 1.1. Az egészség definíciója 1.2. Az egészségügy 2. Az egészségügy intézményrendszere, célrendszere, állam és biztosító szerepe az egészségügyben 2.1. Az egészségügy intézményrendszere 2.2. Az egészségügy célrendszere 2.3. Az állam és a biztosító szerepe az egészségügyben 3. Az egészségügy fő mutatói 4. Az egészségügy közgazdasági és makrogazdasági összefüggései 4.1. Az egészségügy mint a nemzetgazdaság szerves része 4.2. Az egészséggazdaságtan tárgya 4.3. Az egészségügy mint a gazdaság speciális területe 4.4. A közgazdaságtan alapproblémája és annak megjelenése az egészségügyben, s az egészségügyi költségek természetéről 5. Az egészségügy kihívásai, azok válaszai a XXI. században, különös tekintettel a válságra 5.1. Az egészségügyi ellátás alapproblémája: egészségügy mint világjelenség 5.2. Egészségügyi rendszer, elvei és azok változtatása 5.2.1. Az egészségügyi rendszer működését meghatározó elvek, illetve feltételek 5.2.2. Az egészségügyi ellátást nehezítő, és minden országnak kihívást jelentő költség-árrobbanási okok 5.2.3. A gazdasági környezet, kiemelten a világgazdasági válság hatása a magyar egészségügyre 5.2.4. Az egészségügyi ellátórendszer átalakításánál figyelembe vehető okok FINANSZÍROZÁSI ISMERETEK A. Finanszírozási és gazdálkodási ismeretek 1. Az egészségügy finanszírozásáról, az egészségügyi finanszírozás főbb típusai 1.1. Az egészségügyi finanszírozás főbb típusai 1.2. Az árképzés mechanizmusa 1.3. Fix előirányzatú rendszerek, bázisfinanszírozás 1.4. Teljesítményelvű finanszírozás 2. Az egészségügyi finanszírozás nemzetközi szinten 2.1. Egészségbiztosítási rendszerek 2.2. A köz- és magánkiadások alakulása az egyes modellt követő országokban B. A magyar egészségügy finanszírozása 1. A magyarországi rendszer jellemzői 1.1. Örökölt helyzetünk, az egészségbiztosítás alapvető jellemzői hazánkban 1.2. A szolidaritás elvének szükségessége, a szolidaritást befolyásoló központi elemek 1.3. Forrásbiztosítás, teherviselés, szabályozás és a szolidaritás összefüggései 2. Finanszírozási reform a magyar egészségügyben 3. A homogén betegségcsoportokon alapuló teljesítménymérési módszer összefoglaló ismertetése 4. A HBCS rendszer bevezetése 4.1. Eltérő térítési díjak 4.2. Díjlebegtetés 4.3. Az eltérő díjak és a díjlebegtetés együttes hatása 4.4. Díjkiegyenlítés 5. Forrásteremtés a jelenlegi helyzetben GAZDÁLKODÁSI ISMERETEK A. A gazdálkodás fogalma, a nemzetgazdaság fogalma 1. A gazdálkodás fogalma 2. A gazdálkodás körforgásának elemei: termelés, csere, elosztás, fogyasztás 3. A nemzetgazdaság fogalma, ágai, az egészségügy helye a nemzetgazdaságban 4. Bevezetés az egészségügyi gazdálkodás rendszerébe 4.1. Egészségügyi szervezetek, szolgáltatók és megváltozott körülmények 4.2. A szolgáltatók reakciója a környezeti hatásokra és azok irányai, feladatai 4.3. Új típusú együttműködés szükségessége a XXI. században 4.4. Az együttműködésre ható változások, kihívások 4.5. A magyar egészségügyi rendszer kihívásai B. A kórházgazdálkodás szervezeti keretei 1. A kórház mint szervezet, annak fajtái és a várható fejlődési irányok 1.1. A kórház fogalma és feladatai 1.2. Kórháztípusok, kórházrendszer 1.3. Tulajdonviszonyok, szektorsemlegesség 1.4. Kis kórházak, területi elv, progresszivitás, választás 1.5. A kórházi szervezet 1.6. Szakmai irányítás 1.7. Minőségbiztosítás, minőség-ellenőrzés 2. A kórház mint nagyüzem az Európai Unióban 2.1. Optimális üzemnagyság 2.2. Kapacitás-szervezés 2.3. Az intézményi üzemi gazdaságosságról, hatékonyságról 3. A kórházi menedzselés általános követelményei, különös tekintettel a gazdálkodásra 4. Gazdaságosság és humanitás 5. A költség-meghatározás jelentősége a kórházgazdálkodás szervezeti kereteiben 6. Költségek csoportosítása az egészségügyi ellátásban 6.1. Költségnemek szerinti csoportosítás 6.2. A költségek csoportosítása a keletkezés helye szerint 6.3. A költségek felosztása az elszámolhatóság módja alapján 6.4. A költségek felosztása a tevékenységi volumenhez való viszony alapján 7. A kórházi egészségügyi szolgáltatás költségeinek jellemzői 7.1. A legfontosabb költségnemek jellemző tulajdonságai 7.2. A kórházi gyógyítás ellátás költségei 7.3. A kórházi költségek változása az ápolási idő függvényében 7.4. A kórházi költségek és a kapacitás összefüggése (optimális üzemnagyság) 7.5. A kórházi költségek és a progresszív betegellátás összefüggése 7.6. A fekvőbeteg-ellátás költségeinek rugalmassága 8. A kórház mint az egészségügyi ellátás legköltségesebb intézettípusa 9. A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. 9.1. Kórház fogalmi rendszere 9.2. A korszerű menedzsment módszerek C. A költségvetési gazdálkodás mint tipikus egészségügyi intézményi gazdálkodási forma 1. A jelenlegi gazdálkodási rendszerről 1.1. A gazdálkodás jogi szabályozásáról 1.2. A gazdálkodás fogalma, fajtája 1.3. A költségvetési gazdálkodásról 1.4. Költségvetési, kiemelten kórházgazdálkodás területei 1.5. A gazdálkodási tevékenység folyamatáról 1.6. A gazdálkodás operativitása a kórházban 1.6.1. A gazdálkodás havi tervezése, bevételköltség egyezőségi terv 1.6.2. gazdálkodási keretek tervezése, keretgazdálkodás 1.6.3. A gazdálkodás havi monitoringja 1.7. A gazdálkodás pénzügyi egyensúly felbomlásának helyreállítása 2. Az anyaggazdálkodási, anyagellátási feladatokról 2.1. Az anyaggazdálkodás fogalma, feladata 2.2. A anyaggazdálkodás tárgya, célja 2.3. A gazdálkodás tervezése 2.4. A tervek jóváhagyása és beépítése a költségvetésbe 2.5. Beszerzés készletezés 2.6. A készletek raktárba vétele és kiadása 3. Controllingról, fogalmáról, működéséről, feladatáról és kialakításáról 3.1. A controlling fogalma 3.2. A controlling működési modellje 3.3. A controlling feladata 3.4. A controllingrendszer felépítési terve egy intézményben 3.5. Az intézményi controlling struktúrájáról (példa alapján) 3.6. A tervezés folyamata a controllingrendszerben kiemelten a gördülő tervezésről 3.7. Költséggazdálkodás, likviditás-menedzselés a controllingrendszerben 3.8. Érdekeltségi rendszer a controllingrendszerben D. Humánerőforrással történő gazdálkodás, kiemelten a létszám- és bérgazdálkodásról 1. A létszám- és bérgazdálkodás módszerei 1.1. Jelentősége, módszerei 1.2. Hogyan kerül megállapításra az intézmény egyes részlegeinek (osztály, költséghely) létszám- és bérkerete? 1.3. A bérkeret-felhasználás menete 1.4. Létszámgazdálkodás 1.5. A bérmegtakarítás felhasználása 1.6. A bér- és létszámgazdálkodás feladatainak végrehajtása 2. A humánerőforrás menedzselése, annak jelentősége és kapcsolata a kórházban mint speciális üzemben 3. Az emberi erőforrás-gazdálkodás jelentősége 3.1.