Elhagyott versek - Egybegyűjtött művek

A kötet címe alapján a kötetnek is kettős értelme van: el/kihagyott és elhagyott/elkallódott művek. Weöres Sándor ugyanis nagyon kritikusan, nagy művészi műgonddal írta alkotásait, s ennek nem mond ellent, hogy született költő volt, akiből csak úgy áradta költészet. Amikor életművét összegezte, alaposan megválogatta írásait, pedig ezek a kihagyott darabok sem érdektelenek, színvonaltalanok. Mégis elhagyta őket művészi igényességből (pl. a fiatalkori verseit), személyes vagy politikai okokból. De nem tartotta számon valamennyi művét azért sem, mert elajándékozta, elkeverte kéziratai egy részét, elfeledkezett róluk vagy éppen félretette a „vers csírákat”, amelyeket valamilyen nagyobb „vers-szimfónia” elkészítéséhez akart felhasználni. E gyűjtemény tehát most ezeket az ismeretlen, „elhagyott” költeményeket adja közre a teljesség igénye nélkül: a hagyatékban és más gyűjtők birtokában fennmaradt kiadatlan verseit, valamint a csupán folyóiratokban, újságokban, antológiákban, egyedi kötetekben, gyermekeknek szánt összeállításokban kiadott alkotásait azért, hogy az életmű a maga egészében - a tizenöt éves kora óta rendszeresen publikáló ifjú zsengéitől egészen az érett művésznek halála előtt írt töredékeiig - megismerhető legyen az őt szerető és értő olvasók számára, hogy teljesebbé válhasson a róla alkotott képünk.