Elmondani az elmondhatatlant

Magyarország II. világháborús történetét a politika- és hadtörténet alaposan feldolgozta már, létezett azonban a hadviselésnek egy olyan része is, amely sokáig láthatatlan és kibeszéletlen maradt. A civil lakosság elleni atrocitások, azon belül is elsősorban a nők ellen elkövetett tömeges nemi erőszak története politikai és személyes okokból is hosszú évtizedeken keresztül tabutémának számított. Pető Andrea Elmondani az elmondhatatlant című kötete a módszertani és elméleti nehézségeket szem előtt tartva, alaposan és érzékenyen elemzi a kérdést, és a feminizmus fogalomrendszerét segítségül hívva elsősorban arra keresi a választ, hogy milyen események és elbeszélések formálták a nemi erőszakkal kapcsolatos kollektív emlékezetet, mi alakította ki a hallgatás és az elhallgatás spirálját, és végül hogyan vált a nők elleni erőszak története emlékezetpolitikai csatározások játékszerévé. A környező országokban történt hasonló esetek összehasonlító elemzésével azokat a tényezőket is igyekszik feltárni, amelyek egy háborúban tömeges nemi erőszak elkövetéséhez vezetnek. Az emlékezeti formák mellett részletesen szól a nemi erőszak láthatóvá tételéről, és ennek emlékezetpolitikai és jogi gyakorlatáról is. Végül a hozzáférhető szovjet forrásokat feldolgozva kísérletet tesz rá, hogy a másik oldal szempontjait is bemutassa. PETŐ ANDREA (1964) történész, a Közép-Európa Egyetem (CEU) professzora, az MTA doktora. Kutatási területe a 20. századi társadalom és a társadalmi nemek története. Öt monográfiája, 31 szerkesztett kötete, számos tanulmánya jelent meg. Munkásságát Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével, az MTA Bolyai Plakettjével és az Európai Akadémiák (ALLEA) Kulturális Értékteremtésért járó Madame de Staël-díjával ismerték el.