Felvidékből Szlovenszkó

Trianon meghatározó módon formálta át az egykori felvidéki, a két világháború között már leginkább csak szlovenszkóiként emlegetett magyar értelmiség közösség- és nemzetképét. Jelen munka ezt az összetett folyamatot követi nyomon az evangélikus és szabadkőműves Gömöry János és a magát a keresztény nemzeti oldalhoz soroló Sziklay Ferenc személyes életútján keresztül. A szerző elsősorban arra keresi a választ, hogy milyen viták során, miként formálódott a szlovenszkói magyar értelmiség, milyen elképzelések és tervek ütköztek egymással, és milyen szerepe volt Gömöry Jánosnak és Sziklay Ferencnek a csehszlovákiai magyar közélet kialakításában. Hogyan alakult át a magyar értelmiség területi hovatartozás-tudata? Hogyan lett Felvidékből Szlovenszkó? A kötet egyúttal az életrajz- és a helytörténetírás egyes elemeinek az ötvözésére tett kísérlet, melyben nemcsak a két személyiséget körülvevő kisebbségi társadalom, hanem Eperjes és Kassa két világháború közötti mikrovilága, az 1945 után végleg eltűnt régi polgárság mindennapjai és közéleti szerepvállalása, pártjainak, egyesületeinek a működése, illetve közösségi ünnepei tárulnak az olvasó elé.