Körtánc

A rondó verstípust egyfelől történeti, másfelől elméleti-poétikai szempontból megközelítő tanulmánykötet kettős célkitűzését az a felismerés ösztönözte, mely szerint e versformákra a kortárs magyar költészetben betöltött jelentős szerepük ellenére ez idáig kevés figyelmet fordított a magyar verstani kutatás. A kötet tanulmányai arra vállalkoznak, hogy a 12. századi francia verstípus keletkezéstörténetét, a magyar költészetig megtett útját, illetve irodalmunkban betöltött szerepét nyomon kövessék, valamint három legfontosabb versformájának (rondel, rondó, triolett) poétikai leírásán keresztül a magyar verstanban tapasztalható terminológiai keveredést felszámolva elméleti szempontból is megalapozzák azt az interpretációs folyamatot, ami a kortárs magyar líra egy eddig kevéssé vizsgált szeletét is új megvilágításba helyezi. A kötet végén található kis rondóantológia pedig nem csupán a tárgyalt versformák minél szélesebb körű bemutatását célozza, hanem arra is felhívja a figyelmet, milyen sok formai kapcsolat, tematikus, intertextuális és motivikus összefüggés fedezhető fel e művek között.