Nyelvi kontaktusok

Szlovákiai magyar vonatkozású alkalmazott nyelvészeti tanulmányok A kötet írásai a magyar nyelvet – szlovákiai viszonylatban – négyféle megközelítésben vizsgálják, mégpedig a nyelvi rendszer, a nyelvhasználat, az alkalmazott nyelvészet és a nyelvi szolgáltatások szempontjából. E négyféle megközelítés azonban nem választható el teljesen egymástól, hiszen a konkrét kutatásokban mindig többféle nézőpont érvényesül egyszerre, még akkor is, ha közülük rendszerint csak az egyik dominál. A kötetet alkotó tanulmányokat a szlovákiai magyar nyelvhasználat több aspektusból való leírása tartja össze. A szlovákiai magyar szaknyelvi regiszterek állapotával és fejlesztésével, valamint a szlovákiai magyar írott nyelv helyesírási sajátosságaival foglalkozó írások összevető módszerrel, az egyetemes magyar standardhoz mérve, illetve a szlovák nyelvvel – mindenekelőtt annak standard változatával – összehasonlítva írják le a szóban forgó nyelvi részrendszereket, miközben az eltérések értékelésekor figyelembe veszik a párhuzamos másodnyelvi jelenségekkel kapcsolatos összefüggéseket, s érintik a nyelvi tervezés és a kodifikáció kérdését is. A szlovákiai magyar hivatali nyelvhasználat tanulmányozására – konkrétan a kétnyelvű (szlovák–magyar) hivatalos dokumentumok leírására és összevetésére – irányul a tervezett kötet második kérdésköre. Az írás kiindulópontját a kisebbségi (magyar) nyelv érvényesítésére vonatkozó nyelvhasználati jogok jelentik, érdemi része azonban a szlovákiai magyar beszélők kétnyelvűségi helyzetéből adódó nyelvi-nyelvhasználati jelenségekkel foglalkozik. A szóban forgó tanulmány – a szlovákiai magyar szaknyelvi regiszterek fejletlensége problémájának révén – szervesen kapcsolódik az első kérdéskörhöz. A harmadik írás témája az oktatás, melyben a szerző konkrét alkalmazott nyelvészeti aspektusokra – az anyanyelvi nevelés nyelvészeti és oktatás-módszertani vonatkozásaira, illetve az oktatásban használt tankönyvek, szakkönyvek és szakszótárak nyelvi állapotára s annak elemzésére – helyezi a fő hangsúlyt. A tanulmány további részében a másodnyelv-elsajátítás és a kétnyelvű oktatás kérdéseivel foglalkozik, melyek vizsgálata a szlovákiai magyar oktatásügy leépítésére irányuló törekvések miatt is rendkívül sürgős és fontos feladat. A harmadik kérdéskör sajátos részterülete a pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékén folyó hungarológia szakos képzés, melynek elméleti és gyakorlati problémáit mutatja be az írás. A kötet negyedik témaköre a kisebbségi viszonylatban nyújtott nyelvi menedzseléssel foglalkozik. Hátteréül a Gramma Nyelvi Irodában folytatott nyelvtervező, valamint nyelvi tanácsadó és ismeretterjesztő tevékenység szolgál, melynek fő célja, hogy nyelvi szolgáltatásokat nyújtson szlovákiai magyar intézményeknek és magánszemélyeknek, megteremtve ezzel a kisebbségi nyelvhasználati törvény, illetve A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája által biztosított lehetőségek maximális kihasználásának feltételeit.