Pragmatista antropológia

Mikortól számít racionális cselekvőnek egy mesterségesen létrehozott intelligencia? Hogyan érinti a személy autonómiáját a biokémiai úton vagy fizikai implantáció útján megvalósított képesség- és teljesítményváltozás? Hogyan különböztetjük meg az élőlényeket és az élettelen tárgyakat, ha a szintetikus biológia megkezdi a soha nem látott szervezetek sorozatgyártását? És mindezen kérdések hogyan befolyásolják az alapvető morális reflexeinket a felelősség tulajdonítása, elvárása és számonkérése ügyében? Mint a fenti kérdések érzékeltetik, a klasszikus filozófiai-fogalmi beidegződések egyre nehezebben tudják kezelni világunk változásainak dinamikáját. Michael Quante e dilemmákra reflektálva úgy érvel, hogy a filozófia az analitikus pragmatizmus eszköztárára építve indulhat el a helyzet kezelése irányába. A helyzet lesz az, ami megszabja, hogy a fogalmak mely hálózatával lesz dolgunk, és az a hálózat követeli meg a rugalmas filozófiai kezelésmódot. Ilyen esetekben sokszor le kell mondanunk a szükséges és elégséges feltételek előzetes azonosításáról, inkább arra kell koncentrálnunk, hogy ha adottnak vesszük a megfelelő konceptuális hálózat egészleges működését, milyen lokális megfontolások és korrekciók vihetők végbe a hálózaton belül. Ez a könyv egy ilyen filozófiai rugalmasság megvalósítását szorgalmazza, anélkül azonban, hogy a terminológiai és argumentatív szigor eszménye veszendőbe menne.