Saját perzsa

Még élt a testvérem, mikor kitalálta a perzsát. Hogy átküldi néha. A súlyos betegek fantáziája nem ismer határt. (Egy kontra az égieknek, vagy ki tudja.) Falat, csempét tör, bontja_ a száraz elmét. Így beszélgettünk, ha már rendesen nem lehetett. Sopotnik Zoltánnak démonai vannak. Meg angyalai, meg főleg egy perzsája, aki csak az övé. Vagy inkább azé, aki ebben a kötetben Sopotnik Zoltánként szólal meg, és a fentiek mellé még bonyolult családja is van, tele tragédiákkal, történelemmel, apró és kevésbé apró élethazugságokkal. Egyszóval tele a puttonya, és ebből a puttonyból néha vérfagyasztó, néha varázslatos figurák bukkannak elő. Egy üveggyár például, ahol a munkások között a sámán tart rendet, vagy egy kislány, akit mindenki öregasszonynak lát. Ez a könyv az ő történetüket meséli el, versben és prózában, fájdalmasan és gyönyörűen. Meseregény a durvábbik fajtából.