Sin City: A bűn városa

Üdvözlünk Sin City-ben! Ez a város hívja és vonzza a makacs, kellemetlen alakokat, a korrupt jellemeket és az összetört szívűeket. Viharedzett lelkeknek való, kemény, sötét hely. Van, akinek ez a város az otthona: tisztességtelen zsaruk, prostik, mindenre elszánt önkéntes polgárőrök. Van, aki bosszúra szomjazik. Mások megváltásért sóvárognak. És aztán vannak olyanok is, akik mindkettőben reménykednek egy kicsit. Alig hihető, nehezen kezelhető hősök univerzuma, akik nem adják fel. Az utolsó percig megpróbálnak helyesen cselekedni egy városban, amely nem törődik velük. Az ő életükből, a város szívének legsötétebb zugaiban játszódó három sokkoló, feszültséggel teli, izzó történetből épül fel a kult-hagyománnyá vált eredeti képregényt alkotó Frank Miller, Robert Rodriguez és a vendégrendezőként feltűnő Quentin Tarantino elsöprő erejű játékfilmje.

A központi történet az acélkemény utcai verekedő, Marv (Mickey Rourke) sorsát követi nyomon. Amikor a számára elérhetetlen Goldie (Jaime King) mégis felmegy vele a lakására, majd másnap Marv holtan találja a nőt az ágyában, a férfi az egész várost felkutatja, hogy megtorolja annak az egyetlen cseppnyi szeretetnek az elvesztését, ami valaha a szívébe költözött.
Aztán ott van Dwight (Clive Owen), a magánnyomozó története. Miután Jackie Boy-t (Benicio del Toro), az egykor feddhetetlen, mára korrupt zsarut megölik az Óvárosban, Dwight elkeseredetten és eltökélten küzd, hogy megvédje barátnőjét, a „lányok” legkeményebbikét, Gail-t (Rosario Dawson).
Végül pedig John Hartigan (Bruce Willis) esete. Ő az utolsó becsületes zsaru Sin City-ben. Mikor már csak egyetlen órája van hátra a pályáján, még egy utolsó bevetésre készül: egy 11 éves kislányt akar megmenteni az egyik szenátor szadista fiának karmaiból. Hartigant lesittelik. A táncosnővé cseperedő Nancy (Jessica Alba) nyolc évet vár rá…
Az alkotók az eredeti képregényből a legmodernebb digitális módszerekkel varázsolták filmvászonra az egyes történeteket, amelyek faragatlan fickókról, fajankókról, hősökről és könnyűvérű nőcskékről szólnak. Egy fikarcnyit sem vettek el a képregény sziluetteket formáló stílusából, és szaggatott, „staccato” ritmusából. SIN CITY-t fények és árnyékok keltik életre, szorosan kapcsolódó, tömör dialógusok, stilizált színészi alakítások és rendkívül találékony vizuális ötletek segítségével.