Sirató az elveszett földért

Sorozatunk jelen kötete két, sok szempontból rokon regényt tartalmaz: mindkettő főhőse az írónő szülőföldjén, az északnyugat-katalóniai Pallars hegyei közt, hagyományos paraszti környezetben éli le élete egy meghatározó szakaszát, és az onnan való elszakadás mindkettőjükben traumát okoz. Rokonítja a két regényt az is, hogy főszereplőik maguk mondják el életüket, itt-ott a rutinos fordítót is próbára tevő tájnyelvi elemekkel fűszerezve a narrációt. Közös elem a Spanyol Polgárháború (1936-1939) tragikuma és tragikus következményei. A két életpálya íve viszont eltér: a Sodródó kavics Conxája szülőföldjéről mindössze Barcelonáig jut, és onnan vágyódik vissza reménytelenül, míg a Méz és méreg Agustíja tehetős párizsi szállodatulajdonosként megengedheti magának, hogy házat vásároljon Pallarsban, és vissza-visszatérjen az elveszett paradicsomba. MARIA BARBAL (Tremp, 1949), a jelenkori katalán irodalom egyik legismertebb és legelismertebb alkotója. Első regénye, a Sodródó kavics, igazi sikerkönyv, ami a megjelenésének évétől, 1985-től eltelt három évtized alatt több százezer példányban kelt el, és amit tucatnyi nyelvre lefordítottak. Magyarul eddig az írónőnek két novellája volt olvasható, amelyek sorozatunk elbeszélésköteteiben (A gondviselés szeszélye, 1998 és Mentafagylalt, 2011) jelentek meg.