Turulok és Árpádok

Megfújhatta-e Lehel vezér a kürtjét? Milyen kard lógott a harcban Árpád oldalán? Lehet-e válaszolni ezekre a kérdésekre anélkül, hogy megtalálnánk Árpád vagy vezérei sírját? Ha nem, akkor Munkácsy Honfoglalásának szereplői vagy a milleniumi Árpád-szoborcsoport alakjai miért azt a ruhát és fegyverzetet viselik, amit a művészek megálmodtak? És egyáltalán, érdekes-e az évszázadokon át formálódó kollektív nemzeti emlékezet szempontjából, hogy mit hímeztek Árpád lovának fejdíszére? De ha ez nem fontos, akkor mi értelme régészeti kutatásokat végezni? A válaszokat keresve Langó Péter elvisz Munkácsy Mihály és Zala György műhelyébe, ismerteti a 19. századi vitákat hitelességről és nemzeti emlékezetről, bemutatja, hogyan birkózott egymással a Millennium eufóriájában vagy a Tanácsköztársaság nemzeti szimbolikát kiiktató diktatúrája idején az állam, a művészek, a történészek, a régészek, illetve az értő és a laikus közönség.